Az externáliáktól a fenntarthatóságig: 30 éves a BME Környezetgazdaságtan Tanszék
Date
Authors
Bándi, Gyula
Bulla, Miklós
Buzási, Attila
Csáfor, Hajnalka
Csigéné Nagypál, Noémi
Füle, Miklós
Harazin, Piroska
Hortay, Olivér
Horváth, György Ádám
Ijjas, Flóra
Kerekes, Sándor
Kocsis, János Balázs
Kósi, Kálmán
Pálvölgyi, Tamás
Péterné Baranyi, Rita
Princz-Jakovics, Tibor
Soltész, Petra
Szabó, Mariann
Szalmáné Csete, Mária
Szaló, Péter
Szlávik, János
Torma, András
Török, Ádám
Valkó, László
Zilahy, Gyula
Type
ISBN
Language
Publisher
Reading access rights:
Rights Holder
Lector
Szalmáné Csete Mária
Department
Version
Faculty
Page
Subject Area
Subject Field
Subject (OSZKAR)
Fenntarthatóság
Környezet
Gender
University
- Cite this item
- http://hdl.handle.net/10890/15506
OOC works
Abstract
A Fenntartható Fejlődés koncepciója több, mint harminc éves múltra tekinthet vissza. Ez alatt az időszak alatt felismertük a legfontosabb problémákat, meghatároztuk a fenntarthatósághoz kapcsolódó gazdasági, környezeti és társadalmi célokat. Műszaki, menedzsment és szabályozási eszközöket fejlesztettünk ki, a fenntarthatóság elvei pedig a tudományos műhelyekből a gyakorlati élet szereplőihez is eljutottak.Az eredmények tekintetében azonban mégsem lehetünk elégedettek.Az ENSZ 2019 tavaszán kiadott ‘Global Environment Outlook’ c. jelentése szerint hathatós beavatkozás nélkül a jelenleg tapasztalható fenntarthatatlan termelési és fogyasztási minták, a növekvő egyenlőtlenségek és az erőforrások egyre gyorsuló ütemű felhasználása bolygónk egészségét olyan mértékben veszélyezteti, mint amire még soha korábban nem volt példa, és aminek komoly következményei lesznek, különösen a Föld szegényebb lakosai és régiói számára.Ennek talán legfontosabb oka, hogy a műszaki megoldások gyakran inkrementális fejlődése sokszor nem képes ellensúlyozni a folyamatosan növekvő fogyasztást és a természeti erőforrások felhasználásával járó környezeti és társadalmi problémákat.Némi optimizmusra adhatnak okot azok a napjainkban zajló változások, melyek alapvetően alakítják át egy-egy szektor működését, az egyes társadalmi csoportok közötti kapcsolatokat, mint például a negyedik ipari forradalom, a társadalmi vállalkozások vagy a megosztáson alapuló gazdaság. Ezen új jelenségek transzformatív hatással lehetnek az emberi társadalomra és magukban hordozzák a megoldás potenciálját.Mindazonáltal, a hagyományos megoldások továbbfejlesztése, az újszerű megoldások hatásainak feltérképezése, megfelelő irányba terelése még rengeteg erőfeszítést igényel. Richard Dawkins ezt úgy fogalmazta meg, hogy a fenntarthatóság nincs a génjeinkbe kódolva: ‘Sustainability doesn’t come naturally’, ezért csak határozott, közös erőfeszítések segítségével valósíthatjuk meg. Jelen kötet célja, hogy egy pillanatképpel járuljon hozzá ehhez az erőfeszítéshez és bemutassa a fenntarthatósági kutatások egyik hazai műhelyében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszékének keretein belül immár 30 éve folyó munkát. E számbavétel már csak azért is különleges, mert a Tanszék története szinte egybeesik a fenntarthatóságról való gondolkodás történetével, fejlődése pedig jól tükrözi e még viszonylag új tudományterület evolúcióját. A kezdeti bátor lépéseket, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos oktatási és kutatási tevékenység kiteljesedését és a folyamatos útkeresést, melynek célja egy mindenki számára jobb világ megteremtése. E kötettel egyrészt azoknak szeretnénk megköszönni áldozatos munkájukat, akik a Tanszék munkatársaiként, partnereiként már eddig is olyan sokat tettek e cél megvalósítása érdekében, másrészt eltökéltséget és kitartást kívánunk mindazon útitársainknak, akik a következő harminc évben is velünk lesznek ezen a kihívásokkal teli úton.