A reálgazdaság finanszírozása a közép- és kelet-európai országokban a koronavírusjárvány alatt és után

Abstract

A tanulmány a koronavírus-járvány alatt és az azt követő időszakban vizsgálta tizenegy közép- és kelet-európai országban, hogy sérült-e a reálgazdaság finanszírozása,azaz a belföldi hitelezési folyamatok mennyire támogatták a gazdaság sokkból valókilábalását. A meghatározó bankszektorra szűkítve a vizsgálatot, 2023-ban a reálgazdaság relatív finanszírozása hat közép- és kelet-európai országban jelentősencsökkent, a kilábalás hitelezés nélkül ment végbe. Strukturális változások hiányában egy újabb jövőbeli negatív sokk esetén újra kialakulhat ez a jelenség. Az eredmények szerint a közép- és kelet-európai országok jelentős részében a bankszektorrezilienciája a fejlett országokhoz képest gyengébb. A fiskális és a monetáris politikaaz országok többségében egy irányba mozgott. A három vizsgált makroprudenciálisindikátor (tőke, jövedelmezőség és portfólióminőség) már nagyobb keresztmetszetiváltozékonyságot mutatott. A banki hitelportfólió minőségének alakulása és a hitelezés egymást erősítő tényezők. A prudenciális és felügyeleti követelmények enyhítésenem mutatott egyértelmű kapcsolatot a hitelezéssel. Ugyanakkor a fizetési moratórium esetében a várt kapcsolat jelentkezett. A moratórium a rövid távú sokkokkezelésére alkalmas eszköz, hosszabb távú alkalmazása gyengítheti a hitelezési folyamatokat.