Carbon accounting

Abstract

A vállalkozások gazdasági helyzetére vonatkozó információkat a számviteli beszámolók tartalmazzák. Ugyanakkor a fenntarthatóság kérdéséről, a fenntarthatóság jegyében tett intézkedésekről ma még kevés információ áll rendelkezésre. A környezeti fenntarthatóság előtérbe fog kerülni, versenyképességi szempontból is meghatározó lesz, ugyanis várható, hogy a jövőben már nem csak „tisztán” gazdasági szempontok alapján mérlegel a piac. Az EU jogi szabályozással felgyorsítja a folyamatot, ugyanis amíg az elmúlt években a fenntarthatóság érdekében tett intézkedések nyilvánosságra hozatala önkéntességen alapult, a jövőben már kötelező érvénnyel fog bírni. A szabályozás első körben a nagyvállalati szférát fogja érinteni, azonban az intézkedések hatással lesznek a kis-és középvállalkozói szektorra is. A gazdasági adatok és az ehhez szorosan kapcsolódó környezeti hatások bemutatása a gazdaság valamennyi szereplőjének érdeke. Vállalati mérettől és tevékenységtől függetlenül megbízható teljesítménymutatók kialakítására van szükség. A hatályos szabályozási környezetből kiindulva a beszámoló adataiból könnyen képezhető pénzügyi mutatószámrendszer képzésére tettünk javaslatot. Célunk az, hogy egységesebbé, könnyebben értelmezhetővé tegyük a beszámoló adatait. Az átláthatóság biztosítása érdekében a „hagyományosan” képzett mutatószámok mellett, azokat kiegészítve, javaslattal éltünk azon adatok közzétételére vonatkozóan, amelyek a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos árbevételre, a tőkekiadásokra vagy működési költségekre vonatkoznak. Tanulmányunk fókuszpontjába az emissziós kereskedelemben érintett vállalkozások kerültek. Vizsgáltuk, hogy jelenleg a kvótafizetési kötelezettség mekkora terhet jelent, a kibocsátási kereskedelemben érintett vállalkozások gazdasági mutatói mennyiben szignifikánsak az adott ágazat mutatóival. Tanulmányunkban a legmagasabb emissziós értékkel rendelkező vállalkozások gazdasági helyzetére tértünk ki, amelyek a kibocsátás több mint 98 százalékát adják. A mintába került vállalkozásokat tevékenységi körük alapján csoportosítottuk, és hasonlítottuk össze az adott tevékenységi körben a kibocsátásban nem éritett vállalkozások gazdasági mutatóval. Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy az emissziós fizetésre kötelezett vállalkozások gazdasági helyzete mennyiben teszi lehetővé, hogy a környezeti fenntarthatóság érdekében eredményük terhére akár jelentős többletköltségeket vállaljanak, olyan beruházásokat finanszírozzanak meg, amely által majd a termékek előállításához kevesebb erőforrásra lesz szükség és/vagy kevesebb kibocsátást eredményeznek.