Body Map, a testtérkép - egy innovatív művészetpedagógiai módszer a serdülők jóllétért

Abstract

A bemutatásra kerülő kutatás fókuszában egy a világon széles körben használt művészetterápiás módszer pedagógiai alkalmazásra való kiterjesztésének kutatása áll középiskolás korosztály részére. A Testtérkép elnevezésű vizuális művészeti eszközöket használó önismeretet támogató strukturált program köznevelési környezetbe adaptálásakor, elsősorban az önmagunkról, sajátosságainkról való tanulást helyezi a fókuszba, amelynek alkalmazott értéke jelentős, a művészettel nevelés keretrendszerében reálisan elérhető támogatást jelenthet a jelenlegi krízisidőszakban serdülő és szocializálódó fiatalok számára. A Testtérkép módszerének alapötletét egy Angliában kidolgozott strukturált művészetterápiás módszertan jelentette, amely Magyarországon először az SE Gyermekklinikán került 2011-ben bevezetésre (Rozgonyi, Gyulavári, Klein, 2013). A Testtérkép művészeti technikának széles körű története során, számtalan megközelítésben fogalmazódott meg az az elméleti keretrendszer, amely segít megérteni a program önazonosságot támogató jelentőségét (M. Boydell, Daw, Collins, Senior, & Smith, 2021; Kwon, 2022). Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájában jelenleg zajló kutatás három szakaszból áll. Első szakaszként, már megvalósult a program pedagógiai alkalmazásra történő adaptálása (továbbiakban: TPA), második szakaszként annak hatásvizsgálata, mind kvantitatív metodológiával, önkitöltős kérdőívvel, mind kvalitatív metodológiával, fókuszcsoportos interjúval. A mérések az oktatási és nevelési szempontból jelentős énhatékonyság, reziliencia és önértékelés területén 12 kategóriában zajlottak. A program természetéből adódóan a legkisebb elégséges mintavételre volt lehetőség, így statisztikai számítások során szignifikáns eredmény nem volt várható. Jelen állapotában a kutatásnak még részleges eredményei vannak, a TPA program fejlesztő hatása egyes gyermekeknél egyértelműen működni látszott, másoknál a kérdőívek nem mértek pozitív változást, viszont pozitív tendencia a minta szintjén több kategóriában megmutatkozott, amellyel kapcsolatban a további, harmadik kutatási szakaszban személyorientált megértést tervezek.