10-17 éves gyermekek induktív gondolkodásának vizsgálata – kutatás közben

Abstract

A TIMSS-, PIRLS- és PISA-vizsgálatok szlovákiai eredményeinek elemzése alapján jól látszik a szlovákiai magyar diákok eredményeinek a szlovák diákokéhoz viszonyított fokozatos romlása. A magyar tanulók lemaradásának objektív okait keresve a szocioökonómiai státusz befolyásoló hatása mellett a tantermi oktatás szerepköreinek, módszertanának, hangsúlyainak és céljainak, valamint a fejlesztendő kulcskompetenciák újragondolásának szükségessége is felmerülhet. Bár a Szlovákiában kibontakozó komplex oktatásügyi reform reagálni próbál erre, s tantervi és módszertani változásokat, ajánlásokat is megfogalmaz, az elérendő célok objektív mérőeszközei azonban még nem állnak rendelkezésre. Jelen kutatásaink az induktív gondolkodásra irányulnak, mely a fejlesztendő gondolkodási képességek között is kiemelkedő jelentőségű, mert a tudás, az új ismeretek megszerzésének fontos képessége. Olyan mérőeszközt keresünk, amely az induktív gondolkodási képességet nyelvtől, kulturális háttértől és iskolarendszertől függetlenül is valid és megbízható módon mérni tudja. Mindennek fontosságát a szlovákiai magyar iskolahálózat heterogenitása, kulturális, infrastrukturális és fejlettségbeli sokszínűsége és az anyanyelvi oktatás fejlesztésének alapvető fontossága indokolja. Tanulmányunkban az említett nemzetközi kompetenciamérésekben résztvevő korosztályokra és a középiskolás tanulókra egyaránt használható mérőeszköz (pl. a Cattell-féle Kultúrafüggetlen Teszt, CFT 20-R) alkalmasságát kutató pilot felmérés eredményeit mutatjuk be. A kutatás során képességmérő teszteket alkalmaztunk kis létszámú 9 és 17 éves tanulókból álló mintán. A kutatás eredménye arra enged következtetni, hogy a CFT 20-R alkalmas lehet a 4. és 12. évfolyamos tanulók közti induktív gondolkodásbeli fejlettség eltérő szintjének mérésére. A mérőeszköz használható az induktív gondolkodás egyes alváltozói fejlettségbeli különbségeinek kimutatására is.