Az árnyékoktatás elméleti háttere

Abstract

Hétköznapjaink egyik legtöbbször felmerülő kérdése az oktatásban fellelhető pedagógushiány, illetve a pedagógusok körüli konfliktushelyzetek. Ezek nyomán, sajnos eljutottunk egy olyan szintre, amelyben előfordul, hogy köznevelési intézményekben pl. adott természettudományos területen oktató tanárból egy van, vagy egyáltalán nincs is. Így a diákok bizonyos esetekben nem jutnak megfelelő oktatáshoz. Az idősebb, visszafoglalkoztatott tanár kollégák körében előfordul, hogy sokszor nem találják a közös nyelvet a mai generációval, illetve az IKT eszközök használatáról nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, ami szintén a tanórák minőségének rovására mehet. Pedig akár gimnáziumi, akár szakoktatási szempontból nézve borzasztóan fontos szerepet tölt be az előképzettség mind a továbbtanulási, mind a szakma kitanulási aspektusából nézve. Gondolhatunk itt mérnökökre, hídépítőkre, orvosokra vagy hegesztőre. Ahogy mondani szokták: „jó alap nélkül nem fog felépülni a ház”. Dolgozatom célja az árnyékoktatási tevékenység, illetve annak elméleti alapjainak bemutatása, kutatás tartalomelemzése során. Kutatásom nem csak hazai, hanem nemzetközi területeken is vizsgálódik, többek között Kínában, Dél-Koreában vagy éppen a skandináv térségben. Továbbá bemutatom az árnyékoktatás kutatásának első két évtizedét, valamint izgalmas kérdéséket is nyitva hagyok az olvasó számára.